Vác és környékének borászati hagyományai

VÁC ÉS KÖRNYÉKÉNEK BORÁSZATI HAGYOMÁNYAI

PENCEN a XIV. századtól, RÁDON a XVI. századtól termeltek bort
A török dúlását követően a felvidéki szlovák telepesek érkeztek a területre
1750- től a bor és szőlőtermelés ismét felvirágzott
Az 1850-es évekre csak Pencen 683 hektár terület volt szőlővel beültetve
Sok váci családnak illetve a környékbeli települések jelentősebb családjainak is itt volt szőlője
Vácon is nagyon jelentős bortermelés folyt
A XIX. század elején Vác környéke szinte teljesen be volt ültetve szőlővel, de a környező településekről is vásároltak szőlőt
Szinte minden régi ház alatt borospince van
A püspöki palota alatti több szintes pincében több mint egy millió liter bor tárolására volt lehetőség
XIX. század elején RÁDON furmintot telepítettek, mely a korabeli feljegyzések szerint a tokajihoz hasonló minőséget termett
1870-es években Budapesten a Magyar utcában "Penczi Bortermelők Pincéje"
Szüret előtt nagy borvásár;
1789-től akik idegen szőlőt, vagy bort hozta be Pencre azt elkobozták, csakúgy mint amikor vizezték a bort
Minden év elején kihirdették a rendet
A szőlőt csőszök és pásztorok vigyázták
Szüret időpontját központilag határozták meg, szigorú rendben szüreteltek
A bort Lengyelországba, Ausztriába, Morvaországba exportálták

A PINCÉK